Legendary People

1. rész: Korai évek

JFK Jr. ,vagy ahogy a sajtóban emlegették, John-John élete az első pillanattól a sajtó kielégíthetetlen kíváncsisága közepette, a fotóriporterek gyűrűjének szorításában telt.  1960. november 25-én, tizenhat nappal azután született, hogy apját megválasztották az Egyesült Államok harmincötödik elnökének.

John John, Jackie, Caroline és John Kennedy

A fiatal, gazdag és rendkívül népszerű elnöki pár harmadik gyermeke (a születésekor meghalt Arabella és a nála 3 évvel idősebb Caroline után) a Fehér Házban nevelkedett anyja, Jackie Kennedy felügyelete alatt, aki kőkeményen védte magánszférájukat. Édesapja rendkívül büszke volt fiára, akit Jackie-vel ellentétben gyakran mutogatott a közvélemény előtt.
„Jackie minden áron meg akarta óvni az intimitásukat. Szinte vérengzővé vált.” – mesélte Pierre Salinger, egykori sajtóattasé. – „Amint betette a lábát a Fehér Házba, arra törekedett, hogy megóvja őket a vakuk villogásától."
Egy közeli barát így emlékszik vissza: „Jackie nem akarta, hogy Johnt és Caroline-t úgy kezeljék, mint a sztárokat. Ennek ellenére természetesen sztárok voltak. Az amerikaiak egész egyszerűen beléjük szerelmesedtek."

A Kennedy gyerekek az Ovális Irodában

Jacques Lowe fotós szerint Jackie paranoiássá vált a sajtóval szemben: John azonban tudta, hogy gyermekei kivételes adut jelentenek kormánya számára. Büszke volt rájuk, és szívesen megmutatta őket.

John édesanyjával és édesapjával

Az idősebb John Kennedy azonban1963. november 22-én merénylet áldozata lett, és három nappal későbbi temetésén a kis John szalutálva vett búcsút édesapjától. Ez a pillanat egyszerre szimbolizálja egy egész nemzet bánatát, és azt a képet, ami Johnról honfitársai tudatában kialakul, egy ártatlan, hároméves gyermek képét, amint katonai tiszteletadással búcsúzik a koporsótól, amit hat fehér ló visz.

„Előrelépett, összecsapta a sarkát, és felemelte a jobb kezét. Azokban, akik tudták, hogy a kis John balkezes, elszakadt a gát.”

Jackie Kennedy férje halála után a nagy médiafelhajtás miatt elköltözött a Fehér Házból, és New Yorkban telepedett le gyermekeivel, akiket rendkívüli figyelemmel nevelt. John életében szeretett nagybátyja, Robert (Bobby) Kennedy lett a férfikép. Bobby nagybátyjuk karjában a két kis árva újra rátalált az apa által nyújtott erős támaszra. Robert nyolc gyermek apjaként befogadta népes családjába Johnt és Caroline-t, Jackie-t pedig a szárnyai alá vette.

Robert Kennedy unokaöccsével, Johnnal, unokahúgával, Caroline-nal, valamint gyermekeivel, Courtneyvel, Kerryvel, Michael-el és Daviddel

„Nem szeretném, hogy a gyerekeim olyan kölykök legyenek, akik az Ötödik sugárúton laknak és sikkes iskolákba járnak. Annyi más dolog létezik a világon, mint az a selyemgubó, amiben élünk. Bobby annyi mindenről mesélt nekik, például a harlemi gyerekekről. Beszélt nekik a patkányokról, és azokról a szörnyű emberi körülményekről, amelyek egy gazdag város kellős közepén létezhetnek. Mesélt nekik a betört ablakokról, amelyeken keresztül beáramlik a hideg a lakásokba, és Johnt annyira megérintette, hogy azt mondta: elmegy majd dolgozni, és a pénzt, amit keres, odaadja, hogy azoknak a házaknak megjavítsák az ablakait.” – mesélte Jackie.

John és imádott nagybátyja, Bobby Kennedy

Jackie számára gyermekei folyamatos személyi védelme állandó problémát jelentett. New Yorkban a titkosszolgálat emberei védték a családot, és minden alkalmazottnak titoktartást kellett fogadnia. Ennek oka a túlzott médiafelhajtás volt, ugyanis a cseperedő Kennedy-gyerekek iránt egyre nagyobb lett a sajtó érdeklődése.

John 1963-ban, apja halála után

1968 júniusában azonban ismét nagy csapás érte Jackie-t és gyerekeit: az elnöki posztért induló Bobby Kennedyt a Los Angeles-i Ambassador Hotelben lelőtte Shiran Shiran, éppen azután, hogy Kennedy megnyerte a kaliforniai előválasztást. Öt évvel apja halála után Johnnak újra át kellett élnie a gyászt szeretett nagybátyja temetésén. Ez alkalommal, majdnem nyolc évesen már képes volt arra, hogy tökéletesen megértse, mi történik.

Bobby Kennedy temetésén

Szomorúan a templomban

Jackie, sógora lelki támogatásától megfosztva sebezhetőnek érezte magát. A dallasi rémálom újra elkezdődött. Kennedy egyik munkatársa azt mesélte, hogy az asszony hisztériás rohamot kapott, és azt kiabálta: „Gyűlölöm ezt az országot. Nem akarom, hogy a gyerekeim továbbra is itt éljenek. Ha úgy döntöttek, hogy az összes Kennedyt megölik, a gyerekeim is a célpontok között vannak. El akarok tűnni innen örökre..."
A félelemtől és az erőszaktól meggyötört Jackie barátjához fordul, az egyetlen férfihoz, aki képes számára megadni azt a védelmet és biztonságot, amire szüksége van: a görög milliárdos Aristotle Onassishoz.

Onassis és Jackie

Onassisszal több mint tíz éve ismerték ekkor egymást. A férfi John halálát követően kitartó látogatójuk volt. „Látogatásait mindig örömmel fogadták. Mindenkinek csodálatos ajándékokat hozott. Caroline el is nevezte Mikulásnak" – mesélte egy közeli barát. A hajózási vállalkozó minden tőle telhető lelki segítséget megadott a fiatal özvegynek, hogy segítsen legyőzni fájdalmát és félelmeit. S ahogyan a Maria Callas felé sugárzott vonzereje egyre csökken, Onassis egyre gyakrabban vette az irányt New Yorkba.
Végeredményben Onassisnak azzal sikerül behálóznia Jackie-t, hogy felfedezi a gyenge pontját: Jackie szabadon szeretne élni, messze férje ír családja fojtogató jelenlététől; harminckilenc évesen szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát, távol a kíváncsiskodó világ tekintetétől, nyugodtan és kellőképpen fényűző körülmények között. Kimerülve attól, hogy egy olyan családhoz láncolja magát, amelyik, úgy tűnik, véres szerződést kötött a sorssal, Jackie egy olyan ember felé fordul, akit ezzel ellentétben a szerencse minden jóval elhalmoz.
John azonnal megkedvelte Arit, aki ügyelt arra, hogy sok időt töltsön a gyerekekkel, s elhalmozta őket ajándékokkal. Miután észrevette, hogy Jackie aggódik Bobby halálának hatására Johnra, Ari sok időt töltött JFK egyetlen fiával.

John Onassis társaságában

John később azt mesélte egy barátjának: amikor megtudta, hogy anyja hozzámegy Onassishoz, mindez nem okozott neki semmi problémát. Az esküvő boldoggá tette az anyját, és csak ez számított.

Onassis és Jackie esküvője

John Johnt jó érzéssel töltötte el, hogy anyja újból megtalálta a boldogságot, és élete két helyszíne onnantól Manhattan és a a görög Skorpios sziget közelében a Christina fedélzete lett a tengeren.

Jackie és John Skorpios szigetén 1968 októberében

John 1970 nyarán Skorpios szigetén Aristotle Onassis testőre társaságában

Mindemellett hosszú időszakok teltek el, míg Caroline és John -az anyjukról nem is beszélve - nem találkoztak Onassis-szal. Ari ideje nagy részét ugyanis Európában töltötte. Házasságuk ideje alatt megőrizték ezt a fajta független életmódot, úgy rendezkedtek be, hogy rendszeresen különböző kontinenseken találkoznak. Azonban pontosan ez a szabadság az, ami elég hamar megakadályozta, hogy házasságuk boldog legyen.

Az Onassis házaspár vakációja Caprin 1970-ben

A Kennedy család végzete azonban rendszeresen felszínre került, és lesújtott a körülöttük lévőkre is. 1973 januárjában Onassis fia, Alexander 24 éves korában repülőgép-szerencsétlenség következtében meghalt. Jackie megint valakinek a halálos ágyánál találta magát, ezúttal is nagyon erős volt, vigasztalta Arit, a lányát, Christinát, Alexander nagynénjeit és unokatestvéreit. Mégis, ettől a pillanattól kezdve házasságukat mintha megpecsételte volna a balsors. Onassis sosem tette túl magát fia halálán.

Alexander Onassis

Az az ember, akit szinte apja helyettesítőjéként ismert meg John, öregemberré változott, aki alig voltképes leplezni Jackie iránt érzett idegenkedését. Alexander halála véget vetett John élete egy szakaszának. A tizenkét éves kisfiú, aki már több tragédiával is szörnyűséggel találkozott csekély évei során, mint a legtöbb ember egész életében, megpróbált lelket önteni a mostohaapjába. De ahogy azonban Onassis egyik görög bizalmasa megjegyezte, Onassisnak „semmi kedve nem volt többé a Kennedy család életének részese lenni." Furcsa módon Jackie-t tartotta felelősnek azért, mi Alexanderral történt. Onassis kezdte azt gondolni, hogy bizonyos értelemben ez a büntetés azért, amiért feleségül vette az özvegyet, s hogy ezáltal ő is az átok részesévé vált. Végül házasságuk gyorsan megromlott, Onassis egyre több időt töltött  külön Jackie-től, és annak gyerekeitől is elhidegült. Nem sokkal később egy nagyon ritka betegséget, myasthenia gravist, súlyos izomgyengeséget diagnosztizálnak nála.
1975. március 15-én a Neuilly-i amerikai kórházban Onassis szíve leállt. Egyedül lánya, Christina tartózkodott kórházi ágya mellett. Jackie, Caroline és John az Egyesült Államokban értesültek a hírről, és onnan utaztak el temetésre.

John, Jackie és Caroline Onassis temetésén 1975-ben

Az élet azoban nem állt meg, a lassan felcseperedő Johnt megérintette a szerelem szele. A középiskolás éveiben életében először szerelmes lett egy vele egykorú, szőke, fiatal lányba, egy New York-i sebész lányába.
„Még akkor sem tudtam volna neki ellenállni, ha egy kamion platójáról pottyant volna elém. Szép volt, kedves és gyengéd. Igazi szép szerelmi történet volt" - emlékszik vissza Jenny Christian, aki négy évig volt a Kennedy-fiú barátnője.

John és Jenny Christian

„Mint a legtöbb ember, én is az egyetemen vesztettem el a szüzességemet. Egy kis időbe telt, amíg kibontakoztam" - mesélte John John. Jenny Christiant Jackie is elfogadta. A két fiatal kapcsolata akkor lazul meg, amikor Jennyt felvették a Harvardra, ahol pszichológiát tanult. Jóval később Jenny így nyilatkozott Johnról: „Nagyon jóképű, kedves és nagyon gyengéd volt. Nagy volt köztünk a szerelem."
Jackie szigorú anyaként folyamatosan arra törekedett, hogy férfit faragjon a fiából, és úgy gondolta Johnnak meg kell tapasztalni az élet keményebbik oldalát is. 1977 nyarán beíratta az Outward Bound-programra, egy egy hónapig tartó túlélő túrára a Hurricane Islanden.

John 1977-ben a Outward Bound túlélőtúráján

A következő nyáron John megtapasztalhatta a kemény munkát is egy ranchon, ahol tehenészlegényként dolgozott.  Anyja nyomására John végül jól teljesítette a középiskolát, annak ellenére, hogy nem voltak könnyű tanuló évei. Le kellett küzdenie diszlexiáját, javítania katasztrofális matematika-eredményeit, évet ismételnie, és közben elviselni anyja folyamatos dorgálását, aki pszichológushoz is járatta.

John osztálytársaival ünnepelte a középiskola végét

Mire 1979-ben John befejezi a massachusettsi Andoverben a Phillips Academyn folytatott tanulmányait, eléri 191 centiméteres végleges magasságát, és már rendelkezik azzal az arcformával és testalkattal, ami arra pár év múlva a People Magazine-t, hogy „a világ legszexisebb férfija" címmel tüntesse ki. A lassan férfivá cseperedő John John egyre inkább követték a lesifotósok mindenhová.

John 1980-ban egy családi hétvégén Hyannis Port tengerpartján

A meggyilkolt elnök és idealizált felesége sármos fiaként egészen haláláig ő marad az örökös, akire a nemzeti legenda légköre rávetül. Érdekes módon, bár mint hírességet rajongják körül, sem a paparazzik állandó jelenléte, sem az autogramosztogatás, sem a folytonos hízelgés nem változtatják meg. Hála Jackie bölcs nevelési elveinek, John mindenki szerint nagyon szeretetreméltó és allűröktől mentes emberré vált, aki könnyedén viseli a neve és külseje okozta súlyt. John és Caroline mindig jól teljesítettek a magániskolákban. Mindketten megszállott sportemberekké váltak. Könnyen szereztek hűséges barátokat, akiket meg is tartottak, és elkerülték a drog által állított csapdákat, ahogy a botrányokat is.
John a Harvard helyett végül a Brown Egyetemet választotta. Nagy szerelme a színészet volt, de Jackie hallani sem akart ez irányú terveiről. John végül behódolt a családi hagyományoknak, és játszotta a szorgos tanuló szerepét.
„Az egyetemen John népszerűségnek örvendett. Azt mesélték róla, hogy ostoba, és csak a szex érdekli. De nagyon értelmes és intelligens volt. Mindig olyan nézőpontokat vont be a vitába, amelyek nem szerepeltek a tankönyvekben. Igazából bizonyos kérdésekben, mint például az emberi jogok vagy a Legfelsőbb Bíróság szerepe, ő irányította a beszélgetéseket" - emlékszik vissza Steve Gilson történelemprofesszor.
1988 februárjában John elhatározta, hogy pilóta lesz, és a legnagyobb titokban magánórákat vetta Martha's Vineyard-i repülőtéren. Arthur Marx tanítja meg neki a repülés minden csínját bínját. „Mindig nagyon koncentrált. Repülővezetés közben sosem láttam, hogy meggondolatlanul reagált volna. Valószínűleg John jobb pilóta volt, mint gondolta" - emlékszik vissza Marx.
Eközben John szerelmi élete is pezsgett. Jennyt, az első szerelmet Sally Munroe követte, akire Jackie szintén áldását adta.

1. kép: John egyetemi barátai és Sally Munro társaságában
2. kép: John és barátnője egy pletykalapban

Amikor a fiatalok között lévő idill több év után véget ér, egy harmadik nő lépett a fiatalember életébe. Christina Haag, egy gazdag marketing menedzser lánya akkor ismerkedett meg Johnnal, amikor mindketten tizenöt évesek voltak, de viszonyuk csak akkor kezdődött el, amikor a Brown Egyetemen újból találkoztak.

John és Christina öt évig alkottak egy párt

„John nem volt az a nőfaló típus, mint az apja. Kapcsolata Christinával azonban nem volt kizárólagos. Amikor Christina máshol tartózkodott, John találkozgatott egy-két másik lánnyal. Ne feledjük, hogy a telefonja egyfolytában csöngött, különböző ismerős vagy ismeretlen nők hívták. A nők elküldték neki a bugyijukat, és az egyetem előtt várták, abban a reményben, hogy eljegyzi őket. Mindannyian úgy találtuk, hogy ennek ellenére rendkívül visszafogott" - mesélte a Brown Egyetem egyik „Phi Kappa Psi" tagja.
John 1983-ban befejezte az egyetemet, és már csak el kellett döntenie, mihez is akar kezdeni az életben.

Jackie fia diplomaosztóján

FOLYTATJUK...